BLOG
2012. május 14. ||| Az élet döntések sorozata. Vannak lehetőségeink, ezek közül választunk. Minden választásunkkal irányt adunk életünk további folytatásának.
|||
A döntés "valami" alapján történik. Az a "valami" - ami alapján döntünk - szintén egy választás eredménye. Választhatunk, hogy mi alapján döntünk, amikor döntési helyzetbe kerülünk.
|||
Van, aki azt választja, hogy
pénzfeldobással dönt egy kérdésben. Van aki
másra bízza döntéseit. Van aki kiokoskodja, hogy mit válasszon, vagyis
az eszével dönt. Van aki az
érzéseire figyel és úgy dönt. Van aki egy
értékrendet állít magának, és azt használja döntéseinek meghozatalánál.
|||
Aki ezen az utóbbi úton jár, az értékeket állít sorrendbe. Olyan sorrendbe állítja ezeket az értékeket, hogy előre teszi a legfontosabbnak tartott értéket, majd sorra mögé a többit. Amikor eljön a döntés pillanata, akkor megvizsgálja, hogy melyik lehetőségben van benne az az érték, amit legtöbbre tart. Ez kijelöli a döntés irányát.
|||
Ha legfőbb értéknek a szeretetet választjuk, akkor más döntésre jutunk, mintha például a teljesítményt választanánk fő értéknek. Egy sportoló bizonyára a teljesítményt helyezi előre, amikor győzni szeretne mások, vagy önmaga felett. Aki azonban szövetségeseket keres, az a szeretetet helyezi értékrendjében a legelső helyre.
|||
Aki
értékelvű alapon hoz döntéseket, annak egyszerű a döntés. Csak az értékeket kell felfedeznie a választható dolgokban, majd a legnagyobb értéket hordozó lehetőséget kell választania. Az értékek rangsorolása meghatározza döntéseink eredményét. Aki értékrendjében a szeretetet helyezi a legfelső fokra, az fogja a legmagasabb szintű döntéseket hozni.
|||
Az
érzelmi alapon hozott döntés mindaddig jó, ameddig a szeretet szintjére vagyunk hangolva, mert pozitív érzelmeink hatására pozitív döntéseket fogunk hozni. Ha azonban negatív érzelmi szintre csúszunk bármilyen okból, úgy az érzelmi indíttatásból hozott döntéseink negatívak lesznek.
|||
Az
értelmi alapon "ésszel" hozott döntés nem képes számolni azzal, hogy a világban zajló folyamatok többnyire irracionálisak, ezért ésszel nem kiszámíthatók. Ezért ha pusztán csak arra szorítkozunk egy döntés meghozatalánál, hogy egy döntésünknek mi lesz az ésszel kiszámítható következménye, úgy csalódhatunk.
|||
Aki képes arra, hogy folytonosan pozitív tudatállapotban tartsa magát, az bátran hallgathat érzelmeire, amikor döntéseket hoz.
|||
Aki azonban még nem tudja ezt az állapotot tartósan fenntartani, annak segítő támaszt az értékrend szerinti döntés adhat. Bármilyen tudati szinten képes lesz jó döntést hozni az, aki olyan értékrend szerint dönt, amelyben a szeretet a legfelső fok. :- )
2012. május 3. ||| Előző bejegyzésemben arról írtam, hogy hogyan tarthatjuk fenn pozitív beállítódásunkat, hogyan őrzhetjük meg magas tudati szintünket. Most arról írok, hogy miként juthatunk pozitív energiákhoz, amelyek erre a szintre emelnek.
|||
A pozitív energia forrása az
örömérzés, amit a szeretet kifejeződése hoz létre. Ha találkozunk valakivel akinek örülünk, ha kapunk valamit aminek örülünk, ha részese lehetünk bárminek aminek örülünk, érezni fogjuk, hogy energiával töltődünk fel. Ha önmagunkkal örömöt okozunk másnak, ha adunk valamit ami örömet okoz másnak, ha bármiben részeltetünk valakit aminek örül, érezni fogjuk, hogy energiával töltődünk fel. Ha találkozunk valakivel, akinek örülünk és ő is örül nekünk, ha kapunk valamit aminek örülünk és aki adja az is örül, ha részese lehetünk bárminek aminek örülünk, és részesévé tudunk mást is ennek tenni, még több energiával töltődünk fel.
|||
A szeretetben történő adás egyetlen célja, hogy másnak örömet okozzunk. Az adásnak ez a minősége a pozitív energiák egyedüli forrása. Az ilyen indíttatásból fogant adás tárgyát hívjuk ajándéknak. Egy jó szó, egy dicséret is ajándék, ha örömet okozunk vele. Ezek mind-mind felemelnek egy olyan tudatállapot felé, ahol belső késztetést érzünk arra, hogy ezt az örömöt megsokszorozzuk és másokat is részeltessünk benne. Ez egy irracionális állapot, ahol energiáink megsokszorozódnak, a feladataink és a munka könnyűvé válik. Úgy érezzük, mintha mozivásznon néznénk magunkat, amint tevékenykedünk, mintha mi magunk ott sem volnánk. Ebből az állapotból senki nem kíván önként kilépni. Ebben a tudatállapotban a legcsekélyebb negatívitás is azonnal érzékelhetővé válik. Mint a hófehér vásznon a porszem. A szeretet kiáradása fizikailag érezhető. Egy nem leírható jó érzés ez a szívtájékon. Ameddig ez az érzés hat át bennünket, addig csak jó dolgok történnek velünk.
|||
Ha megérezzük azt az impulzust, ami ebbe az irányba mozgat, legyünk hálásak érte, mert a legnagyobb kincs számunkra az, ha a szeretet szintjére juthatunk. Ott pedig őrizzük meg az érzést ameddig csak képesek vagyunk rá. :- )))
BLOG menü
Nyitó oldal
***